Maklár község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves megye
Kistérség: Egri kistérség
Lakosság: 2500 fő
Terület: 28.01 km²
Népsűrűség: 89,25 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 36

Fekvése

Maklár község Heves megyében, Eger völgyének déli kijáratában, a Bükk Alföldbe simuló legdélibb nyúlványai között, az Eger-patak két oldalán fekvő település. Északról Nagytálya, keletről Mezőkövesd, délről Szihalom és Füzesabony, nyugatról Kerecsend határolja. A település természetföldrajzilag részben síkterületen, részben a Bükk déli dombnyúlványai által övezett területen fekszik. Egertől déli irányban 10 km-re, Füzesabonytól 4 km-re északra fekvő település. Az egerszalóki hőforrás 15 km-re, a Tisza-tó 40 km-re található. Alsóbbrendű közúton és a Füzesabony–Eger–Putnok vasútvonalon közelíthető meg. Az M3-as autópálya a településtől 5 km-re fut. A falut az Eger-patak szeli ketté, itt válik ki belőle a Rimának nevezett árapasztó csatorna. Maklár kellemes, csendes, város környéki település, barátságos faluképpel.

Határának déli része Szihalomtól Füzesabonyig terjedő síkság, a keleti és nyugati határa dombos-völgyes terület. A települést keletről az Öreg-hegy, nyugatról a Nagy-Aszó dombjai övezik. A települést és határát érintő szárító széljárás nyugat–északnyugati irányú. A vidék a csapadékot is többnyire ebből az irányból kapja. A csapadék éves átlagmennyisége 400-500 mm, a napsütéses órák száma meghaladja az 1400 órát. A falu határának talaja fekete agyagtalaj, amely a környék legjobb termőterületeként a község lakóinak mindenkor biztos megélhetést nyújtott. Határának síkterülete megtermi a falu kenyerét, szőlőhegyei adják borát, rétjei táplálják jószágait. A falut kettészelő bővizű Eger-patak, amely a Bükk hegység nyugati oldalának felszíni vizét szállítja a Tiszába. Az általa érintett települések több tucat malmának szolgáltatott évszázadokon át vízi energiát, öntözte földjeit és rétjeit, tiszta vizével oltották hajdan szomjukat a nyári határban dolgozók. Ezeknek a természeti adottságoknak méltán nagy szerepe volt abban, hogy a falu – többszöri elpusztulása és lakóinak hányatottsága ellenére – több mint 700 éven át fennmaradt és ma is virágzó település. A község szerkezetileg széles utcás település. Házai többnyire szalagtelken, sorosan helyezkednek el. Szabályosan kimért széles utcái és telkei magukon viselik a 18. századi újratelepülés nyomait..

Története

Maklár helyén az i. e. 2. évezred elejétől kimutathatóak az emberi letelepedés nyomai. Ekkor bronzkori népek telepedtek meg itt, számos régészeti emléket hagyva maguk után a Baglyas-dombon és a Koszpérium-dombon. A honfoglaláskor a területet az Örs törzs szállta meg. A 11. században az István király alapította egri püspökség része lett az Eger völgyével együtt. Tatárjáráskor a település sok emléke elpusztult.

A település első okleveles említését 1261-ből ismerjük, amikor IV. Béla az egri völgy falvainak, köztük Maklárnak birtokában megerősítette az egri püspökséget (a falu 1804-ig az egri érsekség birtoka volt). Az 1380-as években Maklár vámszedési jogot nyert, később népes mezőváros, oppidum lett. Mátyás király idején Nagymaklár és Kismaklár nevű falurészeket említettek az oklevelek. 1486-ban Nagymaklár az egri vár részére szolgáltatott bárányt, sört, sajtot, kenyércipót, malac- és bordézsmát, ide fuvarozta a tűzifát és minden napra állított egy várőrt is. Ugyanakkor Kismaklár az egri püspöki udvartartás számára adott kaszásokat, valamint sertés-, zab- és bordézsmát. Az 1526-ban hazavonuló törökök egy seregrésze felégette a falut. 1550-ben már a töröknek is adóztak. 1552-ben elpusztult a falu, de 1556-ban lakói visszatértek. 1596-ban az Eger elfoglalásáért indított hadjáratban ismételten elpusztult, s 1609 körül népesült be újra, és a török hódoltság alatt végig népes település maradt.

A 16. században két malom is volt a faluban. 1700-ban Telekessy püspök Maklár mezővárosában esztendőnként három ízben tartandó országos vásárra szerzett privilégiumot. A Rákóczi szabadságharc alatt 1708-ban ismét elpusztult; akik megmenekültek, az andornaki pincékben húzták meg magukat, s csak 1712 után kezdtek visszatelepedni. A robotmegváltás és a szabad költözés lehetősége, valamint a kiterjedt termékeny határ a 17. század első felében szép számmal csalogatták ide a szomszédos falvak nehezebben élő gazdáit. 1741-ben Tarnaszentmáriáról, 1758-ban Egerszólátról költözött át egy-egy csoport az ottani túlzott robotterhek miatt. 1732-től Erdődy püspök eltiltotta a kálvinisták szabad vallásgyakorlatát, ami azt eredményezte, hogy a reformátusok egy része elvándorolt. A helyükre katolikus németeket költöztettek. 1758-ban ment végbe a "svábok" első nagy beköltözése. 1764-ben 27-28 német család, 1772-1774 között ismét 20 német újtelepes költözött Maklárra.

1770-ben a Maklári- és Nagyaszó-hegyen a helybeli és más falubeli szőlősgazdák összesen 843 kapás szőlőt műveltek. Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát első osztályúnak minősítették és a korábbi 21 hold helyett 33 kishold szántóföldet és 5 kaszás rétet rendeltek minden egész telekhez. A 19. század első felében megnövekedett az állattenyésztés jelentősége a településen.

1849-ben Guyon és Aulich honvédseregei itt foglaltak állást a kápolnai csata idején. 1850 körül az úrbérrendezés után növekedett az önálló gazdaságok száma, a település polgári faluvá kezdett válni, a legnagyobb birtokos továbbra is az egri püspök maradt. 1900-ban 2024 római katolikus, 257 református és 15 izraelita lakosa volt.

A községi régi, ma már csak fényképről ismert templomát Eszterházy Károly egri püspök építtette 1788-1798 között. A Szentháromság tiszteletére emelt templomot a német katonaság 1944 őszén felrobbantotta. A sekrestyét és néhány részletet beépítettek a mai, 1948-ban felépített templomban. A rokokó mellékoltár a korábbi templom főoltára volt; a keresztelőkút 1790 körül készült, felsőtárkányi szobrász műve.

A római katolikus plébániaház már 1740-ben fennállt, majd 1767-ben Eszterházy újjáépíttette Zwenger Józseffel.

A református templom a felrobbantott régi templom helyen áll; beltelkes elhelyezésű épület, kegytárgyai a XVII-XVIII. századból valók.

A centenáriumi emlékmű (1848-1948) a Templom téren áll. Az 1914-18-as I. világháborús emlékmű a katonák névsorával emlékezik meg az elesett maklári hősökre. 1977-ben a Király Róbert egri szobrász által készített partizán emlékművet az 1944-ben elesett partizánok emlékére állították. 1975-ben helyezték el Borsos Miklós bronzból készült Petőfi Sándor domborművét a könyvtár falán.

Maklár népviseletét a sokszínűség jellemzi, összefüggésben azzal, hogy a XVIII. században betelepült német, szlovák és másvidéki népek magukkal hozták öltözködési és életmódbeli szokásaikat.

A községhez számos szólás-mondás kötődik: "Rendjén van, mint Makláron a széna." A falu határán túl is ismert a következő szólás: "Majd összeszedi magát, mint Makláron a Szüle káposztája." Jelentése, egyszer majd minden megoldódik, rendbe jön. Megyeszerte emlegették ezt a formát is: "Maklári búcsú, salátás búcsú."

Bemutatkozás

Lakosság: Maklár 2500 fő lakosú Heves megyei település (2006 évi KSH adatok alapján). A maklári emberek kedves, szorgalmas, vendégszerető emberek. A településen jelenleg kevés a munkalehetőség. Munkahelyek teremtése és azzal együtt a község fejlesztése az Önkormányzat rövid távú céljai között szerepel. Akik nem találnak helyben munkahelyet, nagyrészt a közeli városban, Egerben, a többiek a szintén közeli Füzesabonyban dolgoznak. Makláron több vállalkozás és gazdasági társaság működik. A település hagyományosan mezőgazdasági területen fekszik. A lakosság a község határában lévő földjeit bérbe adja a helyi székhelyű kft.-nek, ami a termelőszövetkezet átalakulásával jött létre. A Kft. kb. 1800 hektár területet dolgoz meg évről évre. A térségben sok gyümölcsös is található, ahol almát, sárga- és őszibarackot termesztenek. A község szőlőültetvényeiről kerül ki a híres Eger környéki borok egy része. A település biztonságát összeszokott, eredményes polgárőrség szolgálja.

Infrastruktúra: A falu közművekkel teljesen kiépített. Mindenhol van vezetékes ivóvíz, gázvezeték és szennyvíz elvezető csatorna. Maklár, Nagytálya és Andornaktálya kommunális szennyvizét a Maklár külterületén található szennyvíztisztító telepen kezeli a három önkormányzat által létrehozott Hydrocom Kft. Az elektromos hálózat is minden utcában megtalálható, és mindenhol lehetőség van vezetékes telefon és kábeltelevízió bekötésére is. Igénybe lehet venni a telefon társaságok által kínált ADSL internet szolgáltatásokat, ezen kívül egy mikrohullámú internet állomás kiépítése is megtörtént. Az utak 100%-a burkolt. A legforgalmasabb utcák – Egri utca, Gárdonyi utca – mellett kerékpárút épült, ami nagyban javítja a kerékpáros közlekedők biztonságát. A teherautó forgalom a 10 t-ás súlykorlátozás miatt elkerüli a települést. A közvilágítás korszerűsítése során nagyobb teljesítményű, ugyanakkor energiatakarékos világítótestek felszerelésével biztonságosabbá vált az éjszakai közlekedés. 2006-ban a falu határában csapadékvíz elvezető árok épült. A kommunális hulladék elszállítása heti rendszerességgel a hétfői napon történik, ezen kívül 2 helyen szelektív hulladék gyűjtésére alkalmas sziget lett telepítve. Játszótér építésére várhatóan 2007-ben kerül sor.

Intézmények: Maklár közigazgatásilag körjegyzőségben működik a szomszédos faluval, Nagytályával, ami több előnyt jelent a két település számára. A község központjában 2006-ban lett kialakítva és átadva Maklár Igazgatási Központja. Ebben az épületben működik az Önkormányzat és itt van a házasságkötő terem is. Szintén itt kapott helyet az Eger és Környéke Takarékszövetkezet maklári fiókja, a rendőrség irodája és a település szennyvíz hálózat fenntartásáról gondoskodó Kft. is. Helyben működik egy postahivatal. A községben 8 osztályos, napközis kiemelkedően jól felszerelt általános iskola működik megfelelő szaktudással rendelkező tanári csapattal. Az iskolának van egy nagy tornaterme, ami a kispályás foci, kosárlabda, ugrókötél, stb. versenyeknek biztosít helyet. A település központjában van a Napsugár óvoda, ahol három óvodai csoportban készítik fel a gyerekeket az iskolára. A bölcsődés korú gyermekeket a családi napközi fogadja.

Egészségügy: Háziorvosi szolgálatot a Medifam Kft. látja el, akik kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekek és az idősek egészségi állapotára, a szűrések szervezésére és az egészséges életmód népszerűsítésére. Évente egészségnapot szerveznek, amelyen egy-egy kiemelt témát dolgoznak fel szakorvosok és alternatív gyógyítással, tornával, masszázzsal foglalkozó szakemberek segítségével. A községnek van saját fogorvosi rendelője, ahol a munkanapokon a felnőtteket, pénteken a gyerekeket fogadják iskolafogászat keretében. A babák és a kicsik védelme érdekében védőnő szolgálat működik.

Szórakozás, sport, vallás: A kulturális eseményeknek a Dózsa György Művelődési Ház ad otthont. Ebben az épületben van a több mint 10000 kötetes Petőfi Emlékkönyvtár. A sportesemények az iskola tornatermén kívül az Adler Sándorról elnevezett sporttelepen kerülnek megrendezésre. A falu határában egy 2,5 km hosszú rallypálya várja az autósport szerelmeseit. A pálya sajnos jelenleg nem üzemel, de valószínű, hogy hamarosan ismét beindul. Aki viszont a repülést részesíti előnyben, annak minden igényét a Maklári Sportrepülőtér tudja kielégíteni. A Maklári Kötélugró Klub többszörös világ- és Európa-bajnok kötelesei folyamatos nagyszerű sikereivel növelik Maklár hírnevét. A településen több vallási csoport is jelen van. Maklár látnivalói között szerepel a katolikus, és a református templom.

Hagyományok, események: Erzsébet bál, Kötélugró bál, Szüreti mulatság, Maklári majális, Ulti verseny, Kakasfőzés, Falunap – július első szombatja, Kézműves kiállítás és vásár

Információszerzés: A lakosság és a látogatók számára több információ forrás áll rendelkezésre. A településen folyó eseményekről, hírekről 1995 óta a Maklári Harsona című helyi periodika tudósít, ezen kívül a kábeltelevízió hálózatán Maklár–Nagytálya Televízió néven saját tv csatorna üzemel. Sokak által elérhetően az interneten a Község weblapján (www.maklar.hu) folyamatosan frissülő, közérdekű információk találhatók

Nevezetességei

Repülőtér

A repülőtér 2007-ben ünnepelte fennállásának 50.-évforduloját.

Következő községek

További községek